Két győzelem, két vereség az U15-ös EYBL-en

Debreceni KA – SBK Levice (szlovák) 79-95 (25-29, 13-31, 17-15, 24-20)

DKA: Turán 6, Lovas 14, Kalassai 18/6, Turcsik 17/3 Tóth 3 cserék: Mezei 3, Holléry 4, Sajgó 5, Kiss -, Fróna -, Pallás -, Bukoviszky -.

BDSE – Debreceni KA 57-102 (16-20, 14-33, 12-22, 15-27)

DKA: Turán 10/3, Lovas 24/6, Holléry 2, Kalassai 11/6, Tóth 5 cserék: Turcsik 22/15, Sajgó 6, Fróna 4, Mezei 3, Kiss 7/3, Pallás 6/3, Bukovinszky 2.

BK NH Tigers Ostrava (cseh) – Debreceni KA 76-77 (12-26, 17-22, 23-15, 24-14)

DKA: Turán 9/6, Lovas 14/3, Holléry -, Kalassai 22/6, Tóth 2 cserék: Turcsik 18/6, Mezei 4, Sajgó 6, Fróna 2.

CS U-BT Cluj Napoca (román) – Debreceni KA 77-74 (25-13, 15-26, 21-18, 16-17)

DKA: Lovas 25/6, Sajgó 7, Holléry 4, Turcsik 22/3, Tóth 3 cserék: Turán 9/6, Mezei 4, Fróna -, Kiss -.

edzők: Erdei Ádám, Asztalos József

cof

Erdei Ádám: Nagyon hasznos tornán vagyunk túl, hiszen egyrészt végre a saját korosztályunkban játszhattunk, másrészt itt azért jóval nagyobb volt a tempó, mint a regionális bajnokságban. A legutóbbi fordulóhoz képest két új játékos is bekerült a csapatba, Kalassai Martinnal és Sajgó Lajossal sokkal mélyebb lett a keret. Előbbi nemzetközi szinten is kiemelkedett, bár szerintem ő még ennél is többet tud, nyilván ha összecsiszolódik a társakkal, sokkal könnyebb dolga lesz. Lajos szintén meglepően ügyes volt, ahhoz képest, hogy először játszott a srácokkal, ráadásul a mentalitása jó példa lehet mindenki számára.

A magyar ellenfelünket nagyon magabiztosan vertük, még ha a különbség nem is reális. A többi csapat ellen azért már kiütköztek a gyengeségeink, a védekezésünk kisebb fellángolásoktól eltekintve átjáróház volt, mind az egyéni felelősség, mind a csapatvédekezés tekintetében. A lepattanózás, a visszarendeződés, és a letámadás elleni szervezett labdafelhozatal is nagyon gyenge volt a külföldi csapatok ellen, bár ezekben azért voltak kifejezetten jó periódusaink is.

Ami viszont óriási pozitívum, az a felállt védelem elleni játékunk. Nagyszerűen megtalálták a fiúk a szervezett támadások és a megbontások közötti arányt, gyakorlatilag mindenkinek komoly fejtörést okoztunk. Az összes mérkőzésünkön kénytelen volt az ellenfél beállni zónázni, pedig ez egyáltalán nem jellemző az EYBL-en. 25 hárompontost dobtunk négy meccsen, ami egy felnőtt csapatnál is teljesen rendben van, a korosztályban pedig egészen extrának számít. Azért az is hozzá tartozik, hogy a fiúk hajlamosak voltak azt képzelni, hogy mi vagyunk a Golden State Warriors, meg kell még találniuk a külső vállalások és a betörések közötti egyensúlyt.

Összességében elégedett vagyok a látottakkal, megmondom őszintén, hogy nem vártam ilyen jó játékot. Külön örülök, hogy kiütköztek a hibáink, azt gondolom, hogy egyik sem megoldhatatlan feladat a jövőben, de sokat kell még dolgoznunk rajta. Nem szeretnék kiemelni senkit, mindenkivel elégedett vagyok, Turcsik Simont viszont muszáj vagyok, hiszen őt választották a csapat legjobbjának, amit egyébként meg is érdemelt. Köszönöm, hogy részt vehettünk a tornán, az akadémia és a szülők támogatását, és Asztalos József kollégám segítségét.